Amikor minden a vezetőnél köt ki: így ismerhető fel a tulajdonosi torlódás
Sok vállalkozó úgy érzi, hogy nélküle megállna a cég. Gyakran igaza is van. A kérdés az, hogy azért állna meg, mert a vezetői döntések valóban nem helyettesíthetők, vagy azért, mert a működés túl sok apró ponton az ő fejére, emlékezetére és jóváhagyására épül.
Ha a napi kérdések túl nagy része egy emberhez fut be, érdemes először feltérképezni, hol hiányzik szabály, felelős vagy közös információ:
A nélkülözhetetlenség ára
Ha minden kérdés a tulajdonosnál köt ki, a csapat vár. Az ügyfél válaszra vár. A számla kiküldésre vár. Egy új munkatárs nem tud önállóan elindulni, mert a fontos kivételek nincsenek leírva.
Közben a vezető napja tele lesz apró megszakításokkal. Egyik sem tűnik nagynak, együtt mégis elviszik a döntési energiát attól, amihez valóban vezető kellene.

Három különböző kérdéstípus
Érdemes a beérkező kérdéseket három csoportba osztani.
Az első a valódi vezetői döntés: árazás, kockázatvállalás, prioritás, stratégiai ügyfél vagy konfliktus. Ezeknek helye van a vezetőnél.
A második az ismétlődő döntés. Ha ugyanaz a helyzet újra és újra előfordul, valószínűleg kialakítható hozzá szabály, limit vagy ellenőrzőlista.
A harmadik az információhiányból születő kérdés. Hol van a fájl? Ki beszélt az ügyféllel? Mi a státusz? Ezeket nem delegálni kell, hanem közös információforrással megszüntetni.
Egyhetes torlódásnapló
Egy egyszerű gyakorlat sokat mutat. Egy héten át jegyezzünk fel minden olyan kérdést, amely csak azért érkezett a vezetőhöz, mert máshol nem volt egyértelmű válasz.
A hét végén nézzük meg:
– melyik kérdés ismétlődött;
– mihez hiányzott szabály;
– mihez hiányzott felelős;
– mihez hiányzott látható státusz;
– mi volt valóban vezetői döntés.
Ez már önmagában megmutatja, hol érdemes először rendet tenni.
Nem mindent kell delegálni
A „delegálj többet” tanács túl egyszerű. Ha a feladat mögött nincs tiszta elvárás, információ és kontrollpont, a delegálás csak továbbadja a bizonytalanságot. A munka később visszapattan a vezetőhöz, gyakran sürgősebben.
Jobb sorrend:
1. tisztázni, mi az elvárt eredmény;
2. megmutatni, hol van az információ;
3. kijelölni, ki dönthet és milyen határig;
4. rögzíteni, mikor kell visszajelezni;
5. csak a valódi kivételt emelni vezetői szintre.
A cél: kevesebb kézi kapcsolás
Egy jól működő vállalkozásban a vezető továbbra is látja a fontos dolgokat, de nem ő mozgat minden egyes tételt. A kontroll nem abból származik, hogy minden rajta megy át, hanem abból, hogy tudja, hol kell ránézni, és mikor szükséges beavatkozni.
A HAP AdminOS™ ilyen helyzetben nem azt kérdezi, hogyan dolgozzon gyorsabban a vezető. Azt keresi meg, mely működési pontok teszik feleslegesen nélkülözhetetlenné.
A HAP nem egy új rendszert tol rá a csapatra. Először azt teszi láthatóvá, miért kell ennyi mindennek a vezetőnél megállnia:



Hozzászólások